Nagy területen szétszórt mérési pontok
Akkumulátoros és nagy hatótávú szenzorok
Talaj-, klíma-, víz- és energiaadatok távoli helyszínekről, döntést támogató riasztásokkal.
Akkumulátoros és nagy hatótávú szenzorok
Helyi pufferelés és biztonságos adattovábbítás
Küszöb, trend és feladatalapú riasztás
Mezőgazdasági és környezeti monitoringnál a mérési pontok nagy területen, változó rádiós környezetben és gyakran hálózati táp nélkül működnek. A szenzor kiválasztása csak az egyik feladat: az energiaellátás, az adatpuffer, a telepítési magasság, a karbantartás és a területi reprezentativitás együtt határozza meg az adat értékét.

Egy 60 hektáros területen három talajnedvesség-pont nem azért kevés vagy sok, mert létezik általános darabszám, hanem mert a talajtípus, domborzat és öntözési zóna határozza meg a reprezentativitást. Szemléltető pilotban először három eltérő zónát választunk, 15 perces nyers mintát helyben pufferelünk, a döntési nézethez pedig órás aggregátumot készítünk.
A példa nem ajánlat, megtakarítási ígéret vagy általános megfelelőségi előírás; a végleges műszaki megoldást a helyszíni és folyamatfelmérés határozza meg.
A mérési gyakoriság kompromisszum az esemény felismerése, az akkumulátor-élettartam, a rádiós forgalom és a szükséges döntési sebesség között. A kimaradt adatot nem szabad nulla értékként kezelni. A rendszernek külön kell jeleznie a szenzorhibát, a kommunikációs kiesést és a valódi környezeti eltérést.
A telepítést rádiós és energiaellátási felmérés előzi meg, majd a szenzorokat dokumentált helyre és mélységbe szereljük. Pontonként rögzítjük az összehasonlító ellenőrzés módját, a helyi mintavételt, a továbbítási ciklust és a várható karbantartást. A pilotnak kommunikációs kiesést is kezelnie kell: a helyben tárolt adatok sorrendben, duplikáció nélkül érkezzenek meg a kapcsolat helyreállása után. Az elfogadás nem csak a grafikon. A gazdálkodó vagy üzemeltető egy konkrét döntését — például öntözés indítását vagy helyszíni ellenőrzést — össze kell kötni a mérési helyzettel és a később ellenőrzött eredménnyel.
Az első ütemben a következő két terület kerül ellenőrzött körbe: talajnedvesség és talajhőmérséklet több mélységben és levegő-hőmérséklet, páratartalom, csapadék és levélnedvesség. Nem cél minden telephely, eszköz és történeti adat egyszerre történő bekötése. Előbb azt igazoljuk, hogy a kiválasztott adatokból megbízható döntés és lezárható munkafolyamat készül. A terjedelem véglegesítéséhez két kérdés különösen fontos: Mely zónák képviselik valóban a terület eltéréseit? Ki és milyen időközönként ellenőrzi a terepi eszközt? A válaszok határozzák meg az eszközszámot, az integrációs feladatot, a helyi adattárolást, a szerepköröket és az elfogadási próbát.
Helyszínek, adatforrások, felelősök és sikerkritériumok.
A kijelölt mérési pontok és rendszerek ellenőrzött bekötése.
Dashboard, riasztás és legalább egy végrehajtható munkafolyamat.
Eredmény, hiánylista és számszerűsíthető bővítési javaslat.
Egy rövid műszaki egyeztetésen kiválasztjuk azt a mérési vagy működési pontot, amelyen a pilot értéke ellenőrizhető.
Pilot egyeztetése