Önkormányzati energiafelügyelet és DIMOP-alapú digitalizáció

Közintézmények, városi eszközök, energia és feladatok egységes, fokozatosan bővíthető rendszerben.

Tipikus kiindulópontok

A technológia előtt a működési kérdést rögzítjük.

01

Sok intézmény, eltérő mérők és számlák

Intézményi és portfóliószintű energiaáttekintés

02

Kézi adatkérés és lassú vezetői összesítés

Mérési, számla- és épületadatok összekapcsolása

03

Pályázati fejlesztések nehéz fenntarthatósága

Eltérésből feladat, felelős és visszamért eredmény

Mit és hol érdemes mérni?

Önkormányzati energiafelügyelet összehasonlítható intézményekkel

Egy önkormányzati portfólióban az iskola, óvoda, rendelő, sportlétesítmény és hivatal eltérő üzemidővel és műszaki állapottal működik. A számlák összegyűjtése csak az első lépés: az intézményeket alapterület, nyitvatartás, időjárás és funkció szerint kell összehasonlíthatóvá tenni, különben a legnagyobb fogyasztó nem feltétlenül a legrosszabbul működő épület.

  • villamos-, gáz-, hő- és vízmérők intézményi hierarchiában
  • számla, szerződés, tarifa és mérési pont összerendelése
  • alapterület, nyitvatartás, kihasználtság és időjárási adatok
  • kazánházak, napelemes rendszerek és jelentős fogyasztók állapota
  • intézményi felelősök, riasztások és igazolt intézkedések
OrigSmart platform – Önkormányzati energiafelügyelet összehasonlítható intézményekkel
Önkormányzati energiafelügyelet összehasonlítható intézményekkel

Szemléltető számpélda

Tegyük fel, hogy két hasonló méretű iskola éves gázfogyasztása 180 és 145 kWh/m². Ez még nem bizonyít hibát: az egyik épület tovább tarthat nyitva, eltérhet a használati melegvíz-igény vagy a felújítás állapota. A pilotban a havi számlák mellé napi mérés, külső hőmérséklet és üzemidő kerül. Így azonosítható például a hétvégi felfűtés vagy a szükségtelen éjszakai alapfogyasztás.

A példa nem ajánlat, megtakarítási ígéret vagy általános megfelelőségi előírás; a végleges műszaki megoldást a helyszíni és folyamatfelmérés határozza meg.

Döntési, audit- és üzemeltetési kontextus

Pályázati és vezetői riporthoz megismételhető számítás, forrásazonosító és dokumentált változáskezelés szükséges. A rendszer nem helyettesíti az energetikai szakértőt vagy a pályázati megfelelőség vizsgálatát; olyan rendezett adatalapot ad, amelyből az intézkedés, a beruházási prioritás és az utókövetés ellenőrizhető.

Hogyan lesz ebből elfogadható pilot?

A bevezetéshez intézményi portfóliótérkép készül mérési pontokkal, számlakapcsolatokkal és felelősökkel. A pilotba nem feltétlenül a legnagyobb épületet választjuk, hanem olyan intézménycsoportot, ahol az összehasonlítás szabályai és az intézkedési felelősség is tesztelhető. Rögzítjük a rendkívüli nyitvatartást, felújítást és funkcióváltozást, hogy ezek ne látszódjanak automatikusan veszteségnek. Az elfogadás része egy vezetői portfóliónézet és egy intézményi munkafolyamat: az eltérés kapjon felelőst, magyarázatot, intézkedést és utóellenőrzést. Ebből készülhet hiteles beruházási sorrend, nem pusztán fogyasztási toplista.

Mit ad át a pilot?

  • intézmény–mérő–szerződés térkép
  • normalizált intézményi összehasonlítás
  • lezárt energiaeltérési folyamat
  • vezetői riportminta
  • beruházási prioritáslista

Mi tartozik az első ütembe?

Az első ütemben a következő két terület kerül ellenőrzött körbe: villamos-, gáz-, hő- és vízmérők intézményi hierarchiában és számla, szerződés, tarifa és mérési pont összerendelése. Nem cél minden telephely, eszköz és történeti adat egyszerre történő bekötése. Előbb azt igazoljuk, hogy a kiválasztott adatokból megbízható döntés és lezárható munkafolyamat készül. A terjedelem véglegesítéséhez két kérdés különösen fontos: Mely intézményeknél van napi vagy órás mérési adat? Milyen vezetői és pályázati riportokra van ténylegesen szükség? A válaszok határozzák meg az eszközszámot, az integrációs feladatot, a helyi adattárolást, a szerepköröket és az elfogadási próbát.

Kérdések, amelyeket a felmérésen rögzítünk

  • Mely intézményeknél van napi vagy órás mérési adat?
  • Mi alapján lesz korrekt az épületek összehasonlítása?
  • Ki igazolja a riasztás után végzett intézkedést?
  • Milyen vezetői és pályázati riportokra van ténylegesen szükség?

Kapcsolódó tartalom

Kapcsolódó iparági megoldások

Közmű-digitalizáció és veszteségfigyelés — OrigSmartÉpület- és facility management közös adatalapon — OrigSmart
Első 90 nap

Mérhető pilot, dönthető folytatás.

1–15. nap

Felmérés

Helyszínek, adatforrások, felelősök és sikerkritériumok.

16–45. nap

Kapcsolódás

A kijelölt mérési pontok és rendszerek ellenőrzött bekötése.

46–75. nap

Folyamat

Dashboard, riasztás és legalább egy végrehajtható munkafolyamat.

76–90. nap

Értékelés

Eredmény, hiánylista és számszerűsíthető bővítési javaslat.

Mit kap a pilot végén?

  • Dokumentált adatforrás- és kapcsolati térképet
  • Működő, korlátozott pilotkörnyezetet
  • Egyeztetett riasztási és felelősségi folyamatot
  • Mérési eredményt és döntési összefoglalót
  • A következő ütem műszaki és költségkeretének alapját

Az első lépés nem teljes rendszerbevezetés.

Egy rövid műszaki egyeztetésen kiválasztjuk azt a mérési vagy működési pontot, amelyen a pilot értéke ellenőrizhető.

Pilot egyeztetése